logo_cegexpo.gif Surf Core Szörfbázis Szörfbolt Oktatás Bérlés Tároló Közösség
ani_fold.gif Idő: 17:11 
Ma 2017.12.12, kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca napja lesz. 
Cégadatbázis, tudakozó
Sport hírek, események
CégAdatbázis
Kategóriák
Ajándék Ajándék
Állat Állat
Antikvitás Antikvitás
Áruházak-Kereskedések Áruházak-Kereskedések
Autó Autó
Baba-Mama Baba-Mama
Befektetés Befektetés
Biztonságtechnika Biztonságtechnika
Cukrászat Cukrászat
Dekoráció Dekoráció
Divat Divat
Egészség Egészség
Építőipar Építőipar
Ergonómia Ergonómia
Híradástechnika-Elektronika Híradástechnika-Elektronika
Ingatlan Ingatlan
Irodatechnika Irodatechnika
Napilap-folyóirat-magazin Napilap-folyóirat-magazin
Reklám, marketing Reklám, marketing
Sport Sport
Szállítmányozás Szállítmányozás
Számítástechnika Számítástechnika
Szépségszalon-Kozmetika Szépségszalon-Kozmetika
Szervizek-Szakszervizek Szervizek-Szakszervizek
Szolgáltatás Szolgáltatás
Tourinform Tourinform
Utazási irodák Utazási irodák
Ügyvéd Ügyvéd
Vendéglátás Vendéglátás
Médiaajánlat
Finanszírozás
Biztosítás
Biztosító társaságok
Gépjárműkár
Információk
Ingatlan tanácsadás
Ingatlan ABC
Ingatlan bérbeadásának alapvető szabályai
Szocpol útmutató
Adó kalauz
Adó törvények
Az önálló tevékenységet kezdő magánszemély adózásának alapvető szabályai
Bérkalkulátor
Közösségi adószámokra vonatkozó alapvető szabályok
Web tanácsadás
Akciós vásárlás
Digitális fényképezőgép, projektor, mp3 lejátszó, ASUS és ABIT alaplap
GPS Navigáció, Garmin, Mitac Mio, Haicom, DreimGo készülékek
Internetszolgáltatás
Munkatárskiválasztás íráselemzéssel
A firka lélektana
Az aláírás tévhitei és értékei
Elfelejtetünk írni?
Milyen a jó grafológiai megbízás?
Mit csinál a grafológus?
Magánnyomozó
Fotógaléria
Állatok
Események
Látképek
Természet
Riportok
Farsang olasz módra (1)
Farsang olasz módra (2)
Fotóriport - Gyorsulási verseny
OLD-TIMER veterán autó és motor kiállítás - 2006.04.01-08
Shell Magyarország Guinness Világrekord-kísérlet
Közérdekű információk
Felsőoktatási intézmények
Irányítószámok
Minisztériumok
Polgármesteri hivatalok
Valentin nap
Ügyvéd
Ügyvéd
Szabadidő programok
ÁgyúgolyóFutam - 2006.06.21-25
EVO Gyorsulási Verseny - 2005.10.22.
EVO Gyorsulási Verseny - 2006.03.14.
EVO Gyorsulási Verseny - 2006.04.16.
EVO Gyorsulási Verseny - 2006.05.16.
EVO Gyorsulási Verseny - 2006.09.15.
EVO Gyorsulási Verseny - 2007.03.17
III. Pilisi Motoros és Veterán Autós Fesztivál - 2006.08.18-20.
OTP Bank Lovas Világkupa 2010
Cégadatbázis, tudakozó
Adó kalauz -> Az önálló tevékenységet kezdő magánszemély adózásának alapvető szabályai
gol.gif


Az önálló tevékenységet kezdő magánszemély adózásának alapvető szabályai

Ki az önálló tevékenységet folytató magánszemély?

A személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységnek számít minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély olymódon jut bevételhez, hogy annak költségeit ő viseli, a tevékenység végzéséért és eredményéért ő felelős, és amely nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe.

Nem számít önálló tevékenységnek a munkaviszonyban, társas vállalkozás tagsági jogviszonyában, vagy országgyűlési, illetve helyi önkormányzati képviselői jogviszonyban végzett tevékenység, továbbá a jogszabály alapján választott tisztségviselő, valamint a segítő családtag tevékenysége. Ha tehát valaki ilyen jogviszonyon kívül, önállóan folytat jövedelemszerző tevékenységet, akkor önálló tevékenységet folytató magánszemélynek minősül. Az önálló tevékenység körébe tartozik különösen: a megbízásos jogviszony alapján végzett munka, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, a szellemi tevékenység, a bérbeadás (ingatlan esetében - ha az nem termőföld - a magánszemély választása szerint), a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatás (ha a költségeket nem a társaság, hanem a tag viseli), a mezőgazdasági őstermelői tevékenység (ideértve a családi gazdálkodást is) és az egyéni vállalkozói tevékenység.

vissza a lap tetejére

Milyen formában végezhető az önálló tevékenység?


A magánszemély az önálló tevékenységet kétféle formában folytathatja. Az egyik formája az egyéni vállalkozás, de önálló tevékenység egyéni vállalkozáson kívül is folytatható, ha azt jogszabály előírása nem zárja ki.

vissza a lap tetejére

Az egyéni vállalkozói tevékenység

Az egyéni vállalkozásról a módosított 1990. évi V. törvény rendelkezik, amely szabályozza a vállalkozás létrehozásának, működésének és megszűnésének feltételeit. A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (Szja törvény) alkalmazásában egyéni vállalkozónak minősül a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély az igazolványban feltüntetett vállalkozói tevékenysége tekintetében, a közjegyző, a törvényben szabályozott közjegyzői tevékenysége tekintetében (kivéve ha közjegyzői iroda tagja), az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az egyéni ügyvéd, a magán-állatorvos, a gyógyszerész, a falugondnok, a tanyagondnok, a szociális szolgáltatást nyújtó magánszemély, valamint az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében.

Egyéni vállalkozó az a belföldi természetes személy lehet, aki cselekvőképes, állandó lakhelye van, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. A vállalkozói igazolványt a vállalkozó telephelye szerint illetékes okmányiroda állítja ki.

A természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlan felelős tagja.

vissza a lap tetejére

Az adóhatósági nyilvántartásba vétel

Az adóhatóság az adóköteles bevételszerző tevékenységet folytató magánszemélyt a bejelentése alapján veszi nyilvántartásba.
Ha a magánszemély tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, úgy a székhelye és tevékenységi köre szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi, kerületi) önkormányzat jegyzőjét, illetve az okmányirodát kell megkeresnie, ahol a vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelemmel egyidejűleg kéri az adószám (szükség esetén adóazonosító jel) megállapítását is.

Az egyéni vállalkozást folytatni akaró magánszemély a jegyzőhöz (okmányirodához) benyújtott - kitöltött - nyomtatványon teljesíti az APEH felé a bejelentkezési kötelezettségét. E bejelentési lapon lehet nyilatkozni többek között az átalányadó választását, valamint az általános forgalmi adó kötelezettségről is.

A vállalkozói igazolvány tartalmazza többek között az egyéni vállalkozó természetes azonosító adatait, valamint székhelyét, telephelyét, tevékenysége(i) megnevezését, illetve tevékenységi körét, továbbá az adószámát. A vállalkozói igazolvány kézhezvételétől számított 15 napon belül az arra rendszeresített nyomtatványon be kell jelenteni a telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) APEH igazgatósághoz a könyvvezetés módját, az iratok őrzési helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével.

A bankszámla-nyitásra kötelezett adózónak legalább egy belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie.
Nem kötelező bankszámlát nyitnia annak, aki nem folytat általános forgalmi adóköteles tevékenységet.

Abban az esetben, ha a magánszemély vállalkozói igazolványhoz nem kötött gazdasági tevékenységet folytat, egyéni vállalkozóként (pl. egyéni ügyvéd, magánállatorvos, közjegyző), vagy vállalkozói igazolvány nélkül önálló tevékenységet folytat (pl. bérbeadó, magánóraadó), az adóhatóságnál kap adószámot. Ilyenkor a tevékenység megkezdése előtt kell az erre a célra szolgáló nyomtatványon írásban teljesíteni abejelentési kötelezettséget az adóhatóság felé. A bejelentés alapján az adóhatóság adószámot (EU-tagállamban illetőséggel bíró adóalanynyal kereskedelmi kapcsolatot tartók esetében közösségi adószámot) állapít meg a magánszemély részére. Amikor az adóhatóság az adózót nyilvántartásba veszi, erről őt értesíti, és egyben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról is. Az adószám az adóalany azonosítására szolgál, ezért azt minden, az adózással összefüggő iraton fel kell tüntetni és közölni kell mindazokkal a kifizetőkkel, akik (amelyek) a magánszemély részére kifizetést teljesítenek.

Az önálló tevékenység sokféle lehet, ezek tételes felsorolására e tájékoztató keretében nem vállalkozhatunk. Erre nincs is szükség, mert - néhány kivételtől eltekintve - valamennyi önálló tevékenységre, az ebből származó jövedelem meghatározására, valamint az ezzel kapcsolatos adókötelezettségre azonos szabályokat kell alkalmazni.

vissza a lap tetejére

A jövedelem meghatározása

Az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek a jövedelme megállapítását illetően választási lehetősége van. A tevékenységből származó jövedelmet egyrészt tételes, számlák (bizonylatok) alapján történő költségelszámolással, másrészt - az egyéni vállalkozó kivételével - a bevétel 90%-ában lehet meghatározni.

Fontos tudnivaló, hogy e választási lehetőség egyben kötelezettséget is jelent, ugyanis bármelyik jövedelemmegállapítási módszert választja, azt kell alkalmaznia valamennyi önálló tevékenységéből származó jövedelme megállapítására, kivéve az egyéni vállalkozói jövedelmét.

Példa a jövedelem kiszámítására, számlák alapján történő költségelszámolással:

Bevétel:  
800000 Ft
Költségek:  
  utazási költség
30000 Ft
  anyagvásárlás
120000 Ft
  postaköltség
8000 Ft
  munkaeszközök
 
vásárlása
60000 Ft
  Összesen
218000 Ft
   
-218000 Ft
Jövedelem:  
582000 Ft

Vannak olyan tevékenységek, amelyekre, illetőleg az ezekből származó jövedelmekre külön szabályok vonatkoznak.
Ilyen jövedelemfajták:
- az egyéni vállalkozásból,
- a szellemi alkotásból,
- a mezőgazdasági őstermelésből,
- az ingatlan-bérbeadásból,
- az egyes kis összegű kifizetésekből,
- az erdő véghasználattal érintett faállomány értékesítéséből származó jövedelmek.
A következőkben az előzőekre vonatkozó, az általánostól eltérő szabályokat ismertetjük.

vissza a lap tetejére

Egyéni vállalkozásból származó jövedelem


(A részletes szabályok az egyéni vállalkozók adózásának alapvető szabályairól szóló 2. sz., az eva adóalanyokra vonatkozó szabályok pedig a 21. sz. tájékoztató füzetben találhatók.)

Az egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek csak a vállalkozói kivétet lehet tekinteni, amellyel szemben semmilyen költség vagy levonás nem érvényesíthető, így a 90%-os jövedelemszámításra vonatkozó rendelkezés az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet nem érinti.

A nem eva-adóalany egyéni vállalkozó a jövedelmét a vállalkozói bevételből a vállalkozói költségek levonásával határozza meg. A bevétel és a költségek elszámolásával kapcsolatos szabályokat az Szja törvény 49/B. §-a és a 4., 10., 11. számú melléklete tartalmazza.

A bevételek és az elszámolható költségek tekintetében a főfoglalkozású vagy kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókra azonos szabályok vonatkoznak. A 2005. évre átalányadózást választók az Szja törvény 53. §-ában meghatározott költséghányaddal számított bevételrészt tekinthetik jövedelemnek, amelyet a más típusú jövedelmekkel nem kell összevonni. Az átalányadózás választása esetén az egyes tevékenységeket illetően eltérő a költséghányad mértéke.

Általános szabályként bevételnek kell tekinteni a vállalkozói tevékenységgel (termék-előállítással, szolgáltatással) összefüggésben az adott évben megszerzett vagyoni értéket, így például a készpénzt, jóváírást, természetben kapott ellenértéket stb.

Az adóévben keletkezett összes bevételt csökkenteni lehet több, a Szja törvény 49/B. § (6) bekezdésében meghatározott módon, beruházással, foglalkoztatással, kutatással-fejlesztéssel (K+F) összefüggő kedvezménnyel, illetőleg növelni kell a 49/B. § (5) bekezdése szerint meghatározott esetben.

A költségek között a vállalkozói kivét, a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadások, a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírása számolható el. Az egyéni vállalkozó a tevékenységének megkezdése előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a kezdés évében költségként elszámolhatja, illetőleg a tárgyi eszközök és nem anyagi javak esetében az értékcsökkenési leírás elszámolását megkezdheti, ha ezek beszerzési árát korábban költségként nem számolta el.

Ha a felmerült költségek a bevételeket meghaladják, akkor a veszteséget a következő adóév(ek) bevételeivel szemben lehet elszámolni, a vállalkozó döntése szerinti ütemben (elhatárolt veszteség).

Az egyéni vállalkozó a 2004. évben és az azt követő években keletkezett veszteségének összegét korlátlan ideig elhatárolhatja. A kezdés évét követő negyedik adóévben, és az azt követő adóévekben a keletkezett veszteség az adóhatóság engedélye alapján határolható el, ha a vállalkozói bevétel nem éri el az elszámolt költség 50%-át, vagy a vállalkozó a tevékenysége alapján a megelőző két évben is veszteséget határolt el.

A vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 16%, mely a törvényben meghatározott adókedvezményekkel csökkenthető.

A vállalkozói osztalékalap az adózás utáni vállalkozói jövedelemből a törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételek figyelembevételével állapítható meg.

A vállalkozói osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg a vállalkozói kivét 30%-át, az egyéni vállalkozó 25% adót fizet, az azt meghaladó rész után 35%-ot.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett - a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén - átalányadózást választhat.

vissza a lap tetejére

Szellemi alkotásból származó jövedelem

A személyi jövedelemadó szempontjából az a magánszemély minősül szellemi tevékenységet folytatónak, akinek eredeti jogosultként olyan önálló tevékenységből származik jövedelme, amelynek eredményeként szabadalmi oltalom tárgya, valamint szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás jön létre, vagy azt egyébként a szerzői jogról szóló törvény védelemben részesíti.

A szellemi tevékenységek jövedelmét tételes költségelszámolással vagy a bevétel 90%-ában lehet megállapítani és annak 25%-ával, legfeljebb 50 ezer forinttal csökkenteni lehet az összjövedelem alapján kiszámított adót, ha a magánszemély nem esik a Szja törvény 44. §-ában meghatározott korlátozás alá.

vissza a lap tetejére

Mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem

Mezőgazdasági őstermelőnek az az őstermelői igazolvánnyal rendelkező, 16. életévét betöltött magánszemély minősül, aki saját gazdaságában a törvényben felsorolt termékeket állítja elő, és e tevékenységét nem egyéni vállalkozóként, hanem őstermelői igazolvány birtokában végzi, valamint az őstermelői tevékenységük tekintetében a regisztrált mezőgazdasági termelők, a családi gazdálkodók és közreműködő családtagjaik is ide tartoznak. (A mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó részletes szabályokat a 10. számú, tájékoztató füzet tartalmazza.)

vissza a lap tetejére

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem

A Szja törvény külön rendelkezése (74/A. §) alapján a lakás önkormányzatnak meghatározott feltételekkel történő bérbeadása esetén a bérleti díj adója nulla százalék. Ugyancsak külön rendelkezés szerint adómentes a termőföld haszonbérbeadásából származó bérleti díj, ha a haszonbérbeadás legalább 5 évre történik [74. §(2) és (5) bekezdés].

Az előző eseteken kívül az ingatlan bérbeadásából származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni, amely után az adó 25 százalék. A bevétel része a kapott költségtérítés is. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha e tevékenységét a magánszemély egyéni vállalkozóként végzi, vagy ha a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadózást választotta. Nem kell alkalmazni a falusi vendégfogadás esetében sem ezt az előírást mindaddig, amíg a falusi vendéglátás bevétele a 800 ezer forintot nem haladja meg. (Ha meghaladja, úgy a falusi vendégfogadás egész összege adókötelessé válik, de abból csak a szállásadás bevételére vonatkozik a 25% forrásadó.) E szabályok alkalmazása helyett, a magánszemély választhatja azt is, hogy az összevont adóalap részeként az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályok (tételes költségelszámolás vagy 90%-os jövedelemhányad) alkalmazásával adózik a kétféle díj után. Ez a választás kötelezően legalább négy egymást követő adóévre szól.

A bérbeadás egyéni vállalkozás keretében is végezhető. A tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozó a költségek között a bérbeadott építmény beszerzési árát (idő és terület arányában) is elszámolhatja - feltéve, hogy erre jogosult - 2 százalékos évenkénti értékcsökkenési leírás útján.

Külön szabály érvényesül a szálláshely-szolgáltató és fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyekre (56/A. §).

Külföldi ingatlan bérbeadása esetén az ingatlan fekvése szerinti állammal megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései az irányadóak. Ha az ingatlan fekvése szerinti állammal nincs hatályos egyezményünk a kettős adózás elkerüléséről, akkor az ingatlan bérbeadásából, haszonbérbe adásából származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

vissza a lap tetejére

Kis összegű kifizetésekből származó jövedelem

Az önálló tevékenység keretében egy szerződés alapján kapott 15 000 forint alatti bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni, amelyet 38%-os személyi jövedelemadó terhel. A magánszemély azonban az ilyen bevétele tekintetében választhatja a jövedelem-összevonást. Ez azt jelenti, hogy az ilyen kifizetésből származó bevételét - ha az valamilyen önálló tevékenység ellenértéke - önálló tevékenység bevételeként kezelheti és a kifizetés jövedelemtartalmát az adott tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint állapíthatja meg. Az összevonás szándékát a kifizetés alkalmával írásban kell közölni a kifizetővel. A kis összegű kifizetésekre vonatkozó adózási szabályokat nem alkalmazhatja az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő e tevékenysége ellenértékeként kifizetett összeg esetében [73.§(1)-(3)bek.].

vissza a lap tetejére

Nyilvántartási kötelezettség

Az önálló tevékenységet végző magánszemélynek alapnyilvántartást és részletező nyilvántartásokat kell vezetnie. (Szjatv. 5. sz. melléklet).
Alapnyilvántartások: naplófőkönyv, pénztárkönyv, bevételi és költségnyilvántartás, bevételi nyilvántartás, értékesítési betétlap.

Alapnyilvántartást kell vezetnie az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági őstermelőnek. Más önálló tevékenység tekintetében csak akkor kell alapnyilvántartást vezetni, ha a magánszemély a tevékenységéből származó bevétellel szemben költséget számol el vagy nem (csak) kifizetőtől szerez ilyen bevételt. Az alapnyilvántartás típusát adóévente kell meghatározni.

Az alapnyilvántartás-vezetési kötelezettségét a magánszemély - választása szerint, bármely más alapnyilvántartás helyett - naplófőkönyv vezetésével is teljesítheti.

Pénztárkönyvet kell vezetnie annak az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek, aki egyszerűbb adattartalmú nyilvántartást (bevételi és költségnyilvántartást, bevételi nyilvántartást, értékesítési betétlapot) nem vezethet (pl. mert a tevékenységére vonatkozóan áfa-levonási jogot érvényesít) vagy nem választja a vezetésüket.

Bevételi és költségnyilvántartást vezethet az önálló tevékenységet végző magánszemély, ha a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg, áfa levonására nem jogosult (vagy e jogát nem érvényesíti) és a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó alapját.

Bevételi nyilvántartást vezethet az az önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki az önálló tevékenységből származó jövedelmét a bevételből az Szja törvényben meghatározott költséghányad vagy jövedelemhányad alkalmazásával számolja el (egyéni vállalkozóként vállalkozói jövedelem szerinti adózást nem alkalmaz), áfa levonására nem jogosult (vagy e jogát nem érvényesíti) és a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó alapját.
A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységének bevétele tekintetében az alapnyilvántartás-vezetési kötelezettségét az őstermelői igazolvány részét képező értékesítési betétlap vezetésével is teljesítheti.

Részletező nyilvántartások

Az önálló tevékenységet végző magánszemélynek a részletező nyilvántartások közül csak azokat kell vezetnie, amelyek az adóköteles jövedelme megállapításához szükségesek. Ilyenek például a saját gépkocsihasználattal kapcsolatos költségelszámolás esetén az útnyilvántartás, alkalmazottak foglalkoztatása esetén a munkabérek és munkadíjak elszámolásáról készült nyilvántartás stb.

vissza a lap tetejére

Adóelőleg-fizetési kötelezettség

Az adóelőleg megállapítására és fizetésére vonatkozó szabályokról a 15. számú füzetben olvashat részletes tájékoztatást.


Médiaajánlat

KronArt Design Stúdió - weblapkészítés, honlapkészítés, reklámgrafika, dekoráció, keresőoptimalizálás
History Lovas Sport Egyesület
OTP Bank Lovas Világkupa 2010
Mr. Klíma Kft. - párátlanító, léggfüggöny, ablak klíma, split klíma, hőszivattyú, ionizátor - LG, Panasonic, Teknopoint, Midea, Electrolux, Belcor, Argo klíma készülékek
Surf Core